bezár
bezár

Szent Kristóf Gyermekegészségügyi Centrum

Budapest, 11. kerület, Kőrösy József utca,
Magyarország
Középület
2024

Újbuda központja spontán kezdett kialakulni, a Körtér közlekedési csomópontjába vezettek a legfontosabb közlekedési útvonalak, ilyen a Fehérvári út is, ahol 1949-ben épült a Rendelőintézet (Szendrői Jenő, Lévay Andor), mely a modern építészet jelentős műemlékévé vált. Mellette a hetvenes években a piac ikonikus brutalista tömbje létesült, melyet 2003-ban üvegkubusba zártak. Központtá ez a terület akkor kezdett válni, amikor a hátsó sportpályák telkén megépült az első szocialista nagyáruház, a Skála. Újbuda központ a Skála helyén épült Alleeval vált végérvényesen a terület centrumává, furcsa párhuzamos tengelyként a Fehérvári úttal.

Fotók: Danyi Balázs

Az Allee és a Fehérvári úti épületek között hosszú ideig üresen állt egy néhai iskolaépület, 1941-ben épült téglaburkolatos, kétemeletes, középfolyosós, nagy termekkel. Az Allee építését vezényelték innen, aztán évtizedekig újra üresen állt, elhagyatottan két fontos épület között.

A dinamikusan fejlődő városrész kezdte kinőni a jóhírű Szent Kristóf Rendelőintézetet, a bővítésre adódott a pont mögötte lévő üres ház. A termeket felosztottuk gyermek szakrendelőkre, a ráépítésbe pedig az egynapos sebészet került. A második ütemben talán elkészül a felnőtt és gyermek részt összekötő diagnosztikai szárny is.

A fejlesztéssel összekötődik a Fehérvári úti rendelő bejárata és az Újbuda központ, az Allee környezete. A városfejlesztés természetes módon a környék igényeit szolgálva, szervesen illeszkedve a városrészbe. Tartalommal megtöltve és a hátsó utca szerepből kiemelve a Kőrösy József utcát. A befektetői ingatlanfejlesztés az Allee főbejárataira és mellékbejárataira koncentrált, de a gyermekcentrum létrejöttével vált élővé a környező park és sétány is.

A meglévő épület 1939 és 1941 között épült Hajas István és Szabó László főv. mérnökök tervei alapján. Eredetileg Budapest Székesfővárosi XI. Kerületi Községi Szent Gellért Kereskedelmi Leányközépiskola volt a neve, majd 1951-től Fehérvári úti Felsőkereskedelmi Iskola, majd Fényes Elek Szakközép néven futott. 2008-ban a Budai Középiskolába való beolvadását követően szűnt meg itt az oktatás. A modern stílusú épület védettséggel nem rendelkezett, de építész szemmel karakteres szépségét meg kívántuk őrizni.

 

 

Adaptív reuse – talán a legfontosabb fogalom ma az építészetében. Adott egy épület, melynek funkciója megszűnt, és jön az új rendeltetés, melynek más a funkcionális igénye, elrendezése, más a kor követelménye az akadálymentesség, az inkluzivitás vonatkozásában, de mások az energetikai, gépészeti, elektromos és épületüzemeltetési követelmények is. Legegyszerűbb volna elbontani, mint a Skálát, de ezzel eltűnne egy kor, egy réteg, egy történet a múltból, nem beszélve a bontás, szerkezetépítés lábnyomáról.

Talán az épületkülső adta a legtöbb dilemmát, hiszen a széles középfolyosóból könnyen lett váró, a termeket fel lehetett osztani rendelőnek, és a lépcsőházhoz akadálymentes, betegszállításra is alkalmas lifteket kellett beépíteni. A pinceszinten az új terápiás medence mellé meg csak bepasszírozni az egészségügyi intézmény teljes gépészetét… A struktúra maradt, bár minden más változott.

Talán az épületkülső adta a legtöbb dilemmát, hiszen a széles középfolyosóból könnyen lett váró, a termeket fel lehetett osztani rendelőnek, és a lépcsőházhoz akadálymentes, betegszállításra is alkalmas lifteket kellett beépíteni. A pinceszinten az új terápiás medence mellé meg csak bepasszírozni az egészségügyi intézmény teljes gépészetét… A struktúra maradt, bár minden más változott.

Az épületkülső karakterének megőrzése a modern épületek esetében nehéz kérdések elé állítja az építészeket. A nyílászárókat cserélni kell, a téglaburkolatot hőszigetelni, az emeletre ráépíteni. A nyílásosztást és a nyílások karakteres zöld színét az új fémablakon is megőriztük. A téglaburkolatra hőszigetelés került, melyre kerámialapka jelleggel ragasztottuk fel a téglákat, egységesen és atektonikusan, jelezve, hogy új, ami idézi a régit. A ráépítés „kerámia bagettekből” készült, funkciójából adódóan is eltér az alsó szintektől.

 

A belsőépítészeti koncepció lényege egyrészt a karakter megőrzése, mely elsősorban a lépcsőházi mag és a várók esetében érhető tetten, másrészt a gyermekrendelő pszihológiájából adódik. A rendelő esetében nagyon fontos az egyértelmű eligazodás, hogy stresszhelyzetben is egyértelműen tudjuk, mi merre található. Az alapszín mindenütt fehér vagy pasztell, de a fontos, megtalálandó elemek, helyek színekkel béleltek vagy kiemeltek.

Az épület közvetlen környezete korábban mintegy zárványként fogta körül a volt iskolát. Ezt a helyzetet próbáltuk feloldani és minél zöldebbé tenni, úgy, hogy közben az akadálymentes megközelítés, vagy a fertőző és egyéb bejáratok is megoldásra kerüljenek, és az alagsor egy részének bevilágítását is lehetővé tegyük.

A beruházás a második ütemben, a Fehérvári úti felnőtt rendelővel való összekötő diagnosztikai szárny megépítésével vállhat teljessé.

Fotók: Danyi Balázs
This site is registered on wpml.org as a development site. Switch to a production site key to remove this banner.